Suomenlinna erődítménye (Suomenlinna)
Suomenlinna (svédül: „Sveaborg”, finnül jelentése: „finn vár”) nevével ellentétben nem egy vár, hanem katonai erődítmény. Helsinki egyik városrésze, amely közvetlenül a Helsinki előtti szigeteken található. Kulturális értéke történelmi emlékként és látnivalóként egyaránt kiemelkedő, Helsinki identitásához erősen hozzátartozik. Suomenlinnát 1918-ig csak a svéd név finnesített formájában, Sveaborg Viaporiként ismerték. Jelenleg falusias hangulatú városrész, kb. 850 lakossal.
1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára. Jelentős hadiépítészeti örökség. A tengeri erődítmény építése a Helsinki előtt elhelyezkedő szigetekre az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A svéd uralom végén az erődítményt Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították.
A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény.
Suomenlinnán a legismertebb Haditengerészeti iskolán kívül számos, a finn hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy míg élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó szinte minden utcasarkon található.
A városrész nyolc szigeten terül el. Ezek közül Kustaanmiekka, Pikku Mustasaari, Iso Mustasaari, Länsi-Mustasaari és Susisaari híddal vagy földnyúlvánnyal egymáshoz kapcsolódik. A fennmaradó három sziget: Särkkä, Lonna és Pormestarinluodot csak vízi úton közelíthető meg.
Utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll: például C 83 a C szigeten, vagyis Iso-Mustasaarin a 83-as házat jelöli. (Térkép: )
Suomenlinna alapterülete 80 hektár föld és ugyanennyi vízfelület.
1991-ben Suomenlinnát felvették az UNESCO világörökség listájára. Jelentős hadiépítészeti örökség. A tengeri erődítmény építése a Helsinki előtt elhelyezkedő szigetekre az 1700-as évek közepén a svéd állam legnagyobb építési beruházása volt. Elkészültekor a hadikikötő dokkja a világ egyik legnagyobb szárazdokkja volt. A svéd uralom végén az erődítményt Gibraltár tengeri erődítményéhez hasonlították.
A katonai használatnak köszönhetően teljes épségben fennmaradt a 250 éves erődítmény.
Suomenlinnán a legismertebb Haditengerészeti iskolán kívül számos, a finn hadsereghez tartozó szolgálati lakás, állami tulajdonban lévő bérlakás és néhány magántulajdonú lakás található. Érdekesség, hogy míg élelmiszerbolt csak egy van, étterem és kávézó szinte minden utcasarkon található.
A városrész nyolc szigeten terül el. Ezek közül Kustaanmiekka, Pikku Mustasaari, Iso Mustasaari, Länsi-Mustasaari és Susisaari híddal vagy földnyúlvánnyal egymáshoz kapcsolódik. A fennmaradó három sziget: Särkkä, Lonna és Pormestarinluodot csak vízi úton közelíthető meg.
Utcaneveket nem használnak a szigeteken, a postai címzés a szigetjelölésből, házszámból és lépcsőházszámból áll: például C 83 a C szigeten, vagyis Iso-Mustasaarin a 83-as házat jelöli. (Térkép: )
Suomenlinna alapterülete 80 hektár föld és ugyanennyi vízfelület.
Térkép - Suomenlinna erődítménye (Suomenlinna)
Térkép
Ország - Finnország
Finnország zászlaja |
A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
FI | Finn nyelv (Finnish language) |
SV | Svéd nyelv (Swedish language) |